Időarányos szabadságolás - Most akkor hogyan is van ez?

Nincs is annál jobb érzés, mint amikor úgy lép ki az ember a munkahelyéről egy péntek délután, hogy előtte áll egy csomó szabadnap, ugyanis a küszöb átlépésével megkezdődött a szabadsága. Ilyenkor jöhet a jól megérdemelt pihenés, legyen szó nyaralásról, utazásról, aktív kikapcsolódásról vagy akár otthon kuckózásról. Persze ilyenkor mindenki egyeztet a munkatársakkal, ki mikor szeretne elmenni és ki tudja helyettesíteni a másikat a távolléte idején. Ki ne vágyna arra, hogy egy kicsivel több jusson mindebből az évre? A helyzet az, hogy a jelenlegi gyakorlat szerint bizony van esély ezeknek a napoknak a növelésére.

Egy esetleges felmondás vagy a munkaviszony más jellegű felbomlása kapcsán bizony joggal merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet az időarányos szabadsággal és mi alapján számolják ki a fennmaradó szabadnapokat? Amikor valaki távozik a munkahelyéről és még időarányosan járna neki szabadság, akkor a cégnek a ki nem vett szabadnapokat pénzben meg kell váltani, vagyis a szóban forgó illető bizonyos összeget kap a ki nem vett napokért cserébe. Ez tulajdonképpen mindig is így volt, ez egy bevett gyakorlat. A kételyek csak akkor merülnek fel, ha esetleg a dolgozó több szabadságot vett már ki a kilépésig, mint amennyi időarányosan járt volna neki. Most akkor hogy is van ez?

Mi történik a szabadnapokkal ilyen esetben?

Ilyen esetekben egyszerűen az történik, hogy az új munkahelyén szintén időarányosan fog szabadnapokat kapni. Lássunk egy példát! Ha egy idősebb dolgozót az eredetileg foglalkoztató cég elengedett a nyáron huszonöt nap szabadságra úgy, hogy időarányosan csak húsz nap járt volna neki, ám ezt követően felmond, akkor tőle nem lehet visszavonni az öt plusz nap szabadságra jutó kifizetést. Amennyiben viszont a kilépést követően egyből az új munkahelyen kezd dolgozni, akkor ezt az öt napot ott is meg fogja kapni, mert időarányosan jár neki.

Mégis hogy lehetséges ez?

Régen, még a 2012-es új Munka Törvénykönyve előtt a jogszabály rendelkezett ilyen esetekről, ám a helyzet az, hogy a jelenlegi törvény nem tér ki a visszavonás lehetőségére. A joggyakorlat arra irányul jelenleg, hogy a túlvett szabadságra jutó összeg a dolgozótól nem követelhető vissza. Ezt az eljárást tartják jelenleg jogilag a helyesnek. Vagyis egy jól időzített felmondással tulajdonképpen plusz szabadnapokat kaphat az, akinél pont szerencsésen alakulnak a számok.

Most akkor hogy is van ez?
E téma kapcsán ezt a kérdést nem lehet elég gyakran feltenni. A tények adottak, ám létezik olyan álláspont is, amely szerint a visszavonás lehetősége más törvényekből kiolvasható. Ám mindezzel kapcsolatban egyelőre a bíróság nem foglalt állást, a témát tehát homály fedi…  Mi pedig csak annyit tudunk ilyenkor kérdezni: Most akkor hogy is van ez???